Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Siófok előtt véget ér a pálya, és egy forgalmas autóútban folytatódik, mely egészen Zamárdiig tart. A Budapest-Nagykanizsa vasútvonalon három helyen is leszállhatunk, ha a faluba igyekszünk.

A régészek nagyon gazdag leletanyagot találtak a környéken. Az egész Kárpát-medencében is ritkaságnak számít a több mint kétezer sírt rejtő, gazdag leletanyagú avar kori temető, melynek vizsgálata napjainkban is tart. A község neve Szent László királyunk oklevelében Scamard néven szerepel. A XV. század közepén több apró falu volt a környéken, melyeknek nevében szerepelt a Zamard név.

A török idők alatt valamennyi elpusztult. Az újonnan betelepülők a Kőhegy oldalának bozótosait kiirtották, és szőlőt ültettek helyére. De nem csak szőlő- és bortermeléssel foglalkoztak, hanem gabonatermesztéssel, sertéstenyésztéssel, halászattal, nádkitermeléssel is.

A balatoni fürdőélet beindulása ezt a területet sem hagyta érintetlenül. A XIX-XX. század fordulóján a falusi porták tiszta szobáiban évente úgy 200-300 vendég nyaralt. A fürdőtelep igazi fejlődése 1911-ben kezdődött meg.

Az idegenforgalom az 1960-as években fedezte fel a szabad partszakaszt. A hetvenes években rákapcsolódtak az M7-es útra, 3 km-nyi területen rendezték a partot. Mára a településhez tartozó kb. 10 kilométer hosszúságú partszakaszon több helyen is lehet fürdeni.

 

Műemlékek, emlékművek, szobrok, érdekes helyek

		Tájház (Fő utca 83.) 1847-ben épített oszlopos tornácos vályogház nádtetővel, korhű berendezéssel. 1977 óta üzemel tájházként.
		Zamárdi Néprajzi Gyűjtemény /Fő u. 115., az iskolanál/ A zamárdi emberek életének tárgyi emlékeit bemutató kiállítás.Kizárólag a tájháznál való előzetes bejelentkezéssel, a tájházzal azonos nyitva tartással látogatható.
		Római katolikus templom (Fő utca) 1771-1774 között épült, barokk stílusú templom. Az oltárkép, a szószék és a keresztelőkút műemlék. A templom nyaranta hangversenyek helyszíne, búcsúja Kisboldogasszonykor, szeptember elején van. A templom előtti kőkereszt 1862-ből származik. Mögötte a Nepomuki Szent János szobor műemlék.
		Nepomuki Szent János szobor (Fő utca, a templom mögött)
		Hősök Kápolnája (Temető köz, Kálvária-domb) neobizánci stílusban épült Gecse Viktor tervei alapján, Laki Benő plébános kezdeményezésére, I934-ben szentelték fel. Ma az I. és II. világháborúk áldozatainak állít emléket.
		Üdülőhelyi kápolna (Petőfi utca) megépítése dr. Purebl Győző nevéhez fűződik, 1929-ben szentelték fel. Az épületet Margó Ede szobrai díszítik.
		Emlékkereszt (Pusztai dűlő) az egykori Egyházaszamárd temploma helyén az ősök emlékére állíttatta az "Egyesület Zamárdiért" 1993-ban
		Vaskereszt (Tatárcsapás végén az erdőben) 1896-ban a Millennium emlékére állíttatta a község.
		Szamárkő (Falu nyugati vége, Kiserdő széle) rejtélyes eredetű sziklatömb sok talányos történettel.
		Kőhegy Zamárdi csodálatos balatoni panorámát adó magaslati pontja a szőlőhegyek között, ahova a község 2000-ben a Millennium emlékére kilátót épített.
		Rákóczi-emlékkő a Kőhegy tetején, a Kilátó lábánál (2003.)
		Honfoglalási emlékmű a honfoglalás 1100. évfordulójára (I996) Szervátiusz Tibor alkotása.Fő utca - Széles csapás találkozása
		1848-1956-os emléktábla (1994) a Templom téren
		Kopjafa az 1848-as hősök tiszteletére (Szabadság tér) A Kopjafát és a mellette található emléktáblát 1998-ban, a szabadságharc 150 éves évfordulójára állíttatta Zamárdi Nagyközség Önkormányzata, azon zamárdi nemzetőrök tiszteletére, akik az 1848-as események során Jellasics seregétől védték községünket.
		"A Magyar fájdalom" szobor (Szabadság tér) Margó Ede szobrászművész alkotása.
		Mini Hadtörténeti Múzeum /magángyűjtemény / 8621 Zamárdi-felső, Siófoki u.30/A Tel: 84/346-743 Kiállítás az I. és II. világháború relikviáiból.